Mi lenne ha Isten párosával teremtené az embereket és egyéb küldetésük mellett az lenne a fő CÉL hogy megtaláld aki a másik feled.Csak akkor tudsz elérni bármi fontosat ha megtaláltad addig csak vegetálsz.Annyi segítséget kapsz föntről hogy vonzódsz hozzá viszont ezt a lenti gonosz nem hagyhatta szó nélkül így nehezítés gyanánt csak akkor érzed a vonzódást ha már majdnem elveszítetted.
Mi lenne ha csak a vámpírok éreznék ezt 100%-ban az emberek csak fele ennyire érzékelik, így nem biztos hogy egymásra találhatnak.Tegyük fel hogy Edward nem az a tipikus jófiú akit megismerhettünk már.

Az én ficemben inkább a nőcsábász érvényesül mindaddig míg nem találkozik a lelke másik felével.......



Kedvenc idézeteim

William Shakespeare Rómeó és Júlia

"Vad szilaj gyönyör szilaj véget ér ragyogva pusztul el mint
tűz s a lőpor mely csókolózva hal meg. A tiszta méz is undok ha túlontúl édes.Szeress szelíden és szeretni fogsz sokáig"

Rómeó:
"Ha íj szentséges oltárt meggyalázok gyarló jobbommal
bűnömért vezeklek ím ajkam e két piruló zarándok letörli
csókkal rút nyomát kezemnek"

Rómeó:
"Szívem szerettél már? Ne hidd! Hogy mi a szép az most
tudtad meg itt"







2011. május 23., hétfő

23. fejezet


Most fejeztem be a gépelést és ezt most tényleg nem tudotam még csak officben sem írni mivel az beszart úgy hogy bocsi az elírásokért. Megígértem így hoztam de már jó pár órája nem aludtam szóval hát értitek.
Remélem azért érthető és tetszeni fog. Puszi és legyetek rosszak és mindig legyen nállatok óvszer. :D


Edward szemszög : Van ennél szebb? Nem hiszem!

Elvesztem az íze varázsában. Nem volt semminek olyan aromálya mint az ő bőrének. Selymes és puha. Forró bőrét akár örökké tudtam volna csókolni és még az sem lett volna elég. Mindig többre és többre vágynék. Nincs és nem is volt soha egy nő sem ilyen hatással rám. Kikészitett ahogy nyögött ahogy vonaglott a karomban. Egy pillanatra amig még tudtam gondolkodni eszembe jutott hogy valahogyan védekeznünk kéne. Hallottam már olyan őserdei mondákat amiből az derül ki hogy egy emberlány és egy vámpír férfi tud utódot létrehozni és bár soha nem lennék annyira boldog hogyha ezt én adhatom meg neki tudtam hogy ez még most lehetetlen. Azért beindult a fantáziám. Egy félvér aki az ő szépségét őrökli. Ennél a gondolatnál megálltam. Éppen a köldökénél jártam az ajkaimmal és fölnéztem rá. Ő megbabonázva nézett vissza. A vágy ami szinte üvöltött belőle megint megbabonázott. Hogy lehet egy szűz lány ennyire túlfűtött szexuálisan? Olyan mozdulatai voltak mint aki igen gyakran mímeli ezt a tevékenységet. Nem beszélve a bárban történt kis akcióájáról és most is ő volt az aki kezdeményezte a történéseket. Úgy tünik hogy már ő sem bír a felgyülelemlett és eddig a pillanatig elfolytott vágyaival. Én már az első pillanatban is tudtam és érztem hogy ő lesz nekem a legintenzivebb élményem. És amit szerelem füszerez. Igy lesz tökéletes. Mert hiába a rengeteg hóditás valami mindig is hiányzott, de ez addig amig nem láttam meg az ő arcát nem volt tudatos. Abban a pillantban viszont hogy megtaláltam a lelkem másik felét már tudtam soha másra nem fogok tudni még csak ránézni sem. Soha nem lesz már senki aki arra képes amire ő. Nem volt ez a fajta odadás ez a fajta önzetlenség egy lánnyal szemben sem. Mindent elkövettem hogy élvezzék az aktust, de csak most jöttem rá hogy azért mert engem fölizgatott az ahogyan élvezik az érintésemet. Nem beszélve arról hogy mindig mindegyik prédánál tudtam hogy mit szeretne hiszen kiolvastam a gondolataiból hogy mire vágyik. Így arra is most jöttem rá hogy nem vagyok én annyira jó emberismerő vagy inkább nő ismerő. Könnyü dolgom volt, csak azt tettem amit ők gondolatban kértek. Erre most itt van ez a csoda és tetszik neki is amit csinálok. Elbüvöl, megbabonáz, kikészit, felspanol. Nem érdekel hogy nekem milyen lesz, nem fontos hogy én is élvezzem. Egy dolog számít mégpedig az hogy maradéktalanul kiélvezze a rá váró első együttlétet. Szavakkal leirhatatlan érzések keritenek a hatalmukba mindössze azzal hogy itt fekszik előttem. A felsője már lekerül róla és most éppen azzal foglalatoskodtam hogy a szoknyát is levarázsoljam. Öt másodperc telhetett el úgy hogy egymás szemébe feletkeztünk. Megsimitotta az arcomat mig én az alhasára tettem a kezem.
- Biztos vagy benne hogy most akarod? - kérdeztem tőle reménykedve hogy igen lesz rá a válasza bár a szülei hallótávolsága még mindig zavart, azért mégis úgy gondoltam hogy majd legfejjebb lecsókolom a szájáról a hangosabb sikolyokat.
- Még soha nem voltam ennyire biztos semmiben. - súgta remegő hangon, de mégis hittem neki a remegés meg sikerként könyveltem el.
- Vigyázok rád de kérlek ha bármi fáj vagy bármi olyan történik ami kellemetlen szólj! - nem válaszolt csak nézett rám értetlenül és bólintott. Még egy lánynak sem vettem el a szüzességét hiszen annak a korosztálynak aki látszatra velem egy idős már nincs ilyen "problémája". Hatalmas felelősség bevezetni egy lányt a szex rejtelmeiben hiszen az első az örök emlék marad az befolyásolhatja a később kialakult képet a szexről és külömben is az egyik fordulópontja az életnek a felnőtté válás egyik fajtája. Nem tudom hogy még hány ilyen és ehhez hasonló dolog fordult meg a fejemben de sikeresen összehoztam egy belső pánik félét. Kell nekem ennyit agyalni! Végül úgy döntöttem hogy vezessenek az érzelmek hiszen az a legfontosabb és én annyi szerelmet érzek az iránt az angyal iránt hogy bőven elég lenne száz embernek is. Ha erre hagyatkozom csak jól sülhetnek el a dolgok.
Folytattam a már elkezdett utamat a testén. Végíg csókoltam a combját le a térdéig végíg a vádliát míg végül egy csókkal a lábfején zártam le a bal lába becézgetését. Megismertem minden centjét. Nem bírtam a kezemmel sem. Muszály volt érintenem is, a középpontját viszont elkerültem. Direkt. A jobb lábát alulról kezdtem el cirógatni a számmal és a nyelvemmel. Visszaindulva fölfelé a testén. És ő tudta mit szertnék. Olyan lágyan fordult a kezem alatt mintha ő lett volna gondolatolvasó. A hasára fordúlt egy hangyányi unszolásra így a formás feneke volt már előttem. Nem bírtam ellenálni a vágynak hogy csókoljam és simítsam. Elakadó lélegzete tudatosította bennem a tényt hogy élvezi a kényesztetést. A pici csipke csoda két oldalához csúztattam a kezemet hogy végre már az sem legyen akadálya érintéseimnek. Segített és minden mozdulat annyira természetes volt. Teljesen tökéletes. Semmi kapkodás semmi hezitálás. Egyszerűen a testünk ismerte egymást ismeretlenül. Kitalálta hogy mire vágyom és úgy tűnik hogy én is a kedvébe járok. Zihálva vette a levegőt a párna amiben temette arcát némileg tompította a kikivánkozó és számomra izgató hangokat. Még szerencse hogy az apja hangosan hallgatja a tv-t így biztosra vehettem hogy nem hall meg semmit a mi kis légyottunkból. Ahogy lekerült róla a bugyi végígsimítottam középponja tűzelő vágyódását. Élvezettel hallgattam a lepedő apró reccsenézét a marka alatt ahogy megérezte érintésemet. Végíg leheltem a gerince vonalát egy centire a bőrétől amitől kirázta a hideg amikor már a tarkójánál jártam folyamatosan remegett. Megfordította a fejét így gyönyörű vágytól izzó szemébe olvadtam. Csókra kínálta ajkait amit képetelen lettem volna visszautasítani. Mellé támaszkodtam és ő ismét fordult egyet így már szemben voltunk egymással. Szemet káprásztató volt a mosolya.
- Kicsit mintha túl lennél öltözve. - súgta két csók között. Ezzel szinte egyszerre nyúlt be az ingem nyakához és egy határozott rántással leszakította rólam. A gonbok szanszét röppentek de úgy tűnt hogy ez őt egyálltalán nem foglalkoztatja. Letolta a vállamról és egyik kezem után nyúlva lehúzta rólam. És következett a nadrág. A tenyere pille könnyen siklott végíg mostmár meztelen felsőtestenem. Hagytam és élveztem minden érintését. Félig kiszabadított alsó felemmel sem cicózott sokáig. Egyszerüen fordított a testhelyzetünkön és fölém heveredett. Egy kélyes mozdulattal még kínzott egy másodpercre majd lecsúszott és elkezdett csókolgatni. Végíg húzta nyelvét a hasamon miközben lerángatta rólam a farmert és az alsó nadrágot egyszerre. Most én feküdtem alatta meztelenül. Egy röpke pillanatra rámnézett és a szemében olyat láttam amit én éreztem. Szinte hallottam a gondolatait is. Ott égett a szemében a szerelem és csodálat. Csodálat? Nem értem miért! Hiszen én vagyok a nyertes aki magáénak tudhatja ezt a nőt. Ő mégis úgy nézett mint aki úgyan ezt érezte. Egy másodperc volt csupán mégis elmondott mindnet. Ő is tudja hogy mik vagyunk mi egymásnak. Rájött hogy ez több szimpla kis tini szerelemnél. Szeret mégpedig igaz szerelemmel, épp úgy ahogy én is őt. Megbénultam egy pillantra de ahogy megéreztem hogy megcsókolja a hasam a kábulat átválltott a mindent elsöprő vággyá. A nyelvét végíghúzta lüktető férfasságomon. Majd végigcsókolta hogy az édes kínzással a menny édes felhői közzé emeljen eltűntetett a szájában. Nem bírtam sokáig hogy gyötörjön. Fölrántottam magamhoz hogy az ajkait érezzem. Magam alá fordítottam és a szemébe nézte.
- Szeretlek mindennél jobban. - közöltem vele a tényeket.
- Én jobban. - súgta ő is ezt az elképesztő marhaságot. Méghogy ő jobban szeretne engem. Ez vicc. Ha érezné azt amit én. De mindegy is a lényeg hogy itt van és éppen annyira szeret hogy nekem adja magát ez pedig jelen körülmények között a legtöbb és én megelégszem ezzel. Egyenlőre. A feje mellett könyököltem és lágy csókokat hintettem az egész arcára. Nem akartam kihagyni egyetlen millimétert sem. Ahogy ezzel végeztem a nadrágomhoz nyúltam hogy kivegyem a zsebéből a kis csomagot. Ő követte a pillantásomat de rosszalóan nézett rá.
- Mi a baj? - kérdeztem kiváncsian miért haragszik az óvszerre.
- Nem kell az az izé. Már egy éve szedek gyógyszert hogy beálljon normálisan a menzeszem. Nem kell más védekezési eszköz. - boldogság és büszkeség árasztott el. A boldogság hogy semmi sem akadályoz abban hogy teljesen kiélvezzem őt és büszkeség hogy elővigyázatos. Férre hajítottam a gumit. Megsímitottam az arcát és otthagyva a legszebb legtisztább szépségét nyelvemmel elindultam a mellei felé a bimbócskák már kökeményen várakoztak rám annyira csodás volt ahogy kijjebb nyomta őket így kínálva föl nekem magát. A hajamba kapaszkodva húzott közelebb egyik kéjpontjához. Folyamatos remegések járták át csodás testét ahogy vágyódott a beteljesülésre. Mind a két halmot alaposan megismertem de másra is vágytam arra hogy ízleljem a nektárt ami vágyunkat rejti. Végíghúztam a nyelvem a mellei között egészen a köldökéíg. Ő ösztönösen tette a dolgát és széttárta előttem a gyönyör kapujához veztő utat. Megbabonázva néztem az elnyílt rózsát és már nem tudtam ellenálni hogy megkóstóljam. Előszrör körbecsókoltam.
- Gyönyörű gyönyörű vagy - súgtam a szírmok közzé. Míg végül eszemet vette a felém szálló illat és rávetettem magam móhón a nedves és csillogó barlangra. Itt már nem tudtam viszafogni magam bármennyire is szerettem volna eszeveszett iramban sodortam őt az első beteljesülés felé. Egyik újjamat a bejártahoz tettem és lassan óvatosan belé fúrtam. Fölsikkantott. Megrettentem egy pillantra hogy esetleg fájdalmat okoztam neki és megálltam.
- Ne hagyd abba kélek. - súgta könyörgőn és már tudtam hogy mindent jól csinálok és tetszik neki. Ezt bízonyították a következők is. A háta ezzel egyidőben íjkét feszült meg és remegéshullám járta át egész testét. A vonaglás ami altestére volt jellemző megőrjített jobb volt mint a saját gyönyöröm. A comba belső fele kocsonnya ként vibrált de a legelsöprőbb a belső izmai intenzív pulzálása volt. Elképzeltem ahogy ezt érzem magamon és már ettől majdnem elélveztem. Csak a képzelet szülte nem valóság ez lehetetlen hogy ilyen szépséges legyen az ő gyönyöre. Megvártam míg csillapszik picit a teste és tovább folytattam a már elkezdett ténykedésem. Újra éledt a vágya de mintha jobban tudtá most már kezelni hogy tudja mire számítson. Bár a bárban eljutott a csúcsra azért ez így mégis más és ahogy éreztem magasabbra is repült most. Már tudta kezelni a dolgokat és már meg sem lepődtem hogy ismét a hajamba markolva húzott közelebb magához. Én pedig elégedetten teljesítettem ki nem mondott de értehető kívánságát. Az elő újjamat követte a második mikor már úgy érzetem hogy felkészült rá szeritem föl sem tűnt neki hiszen egyre csak csordogált belőle élvezete bizonyítéka. A harmadik viszont megintcsak hasonlót eredményezett hiszen ahogy beléfúrtam azzonal jött a következő orgazmus. Pihegve és erőtlenül húzott fel magához.
Én meg csak néztem hogy visszatérnek a vonásai a gyönyörből és arra vágytam hogy mindíg ezt láthassam. Sokkal szebb volt most mint eddig bármikor pedig még soha nem láttam nála szebb nőt. Mégis ahogy itt feküdt előttem kócosan cserepes szájjal verjtékben úszva a gyönyörtöl eltorzult arcal rá kellett jönnöm hogy ennél szebb angyal nem létezhet. Így volt tökéletes.
- Kérlek! - nézett rám könyörgőn.
- Mire kérsz? - incselkedtem vele. Tudtam mit akar ugyan azt amit én.
- Érezni akarlak most. - türelmetlensége és parancsoló hangneme megmosolyogtatott. Magához húzott és bár még mindig nem vette normálisan a levegőt azért eszméletlen csókcsatában részesültünk. A lábai közzé feküdtem és úgy tűnt hogy tudja hogyan érje el a céljait. Hozzám dörgölte nedves szirmait és mivel már én sem bírtam magammal lassan belé merítkeztem. Fölsikkantott ami megállásra késztetett. Néztem gyönyörűséges arcát ha bármi jelét látom a fájdalomnak azonnal abba hagyjam amit elkezdtem, de csak a kéj vonásai ültek ki rá. Forró nedves bensője rámfeszült és éppen az utolsó pillantaban tudtam csak visszafogni magam hogy ne süljek el azonnal. Lassan elkezdtem mozogni benne figyelve minden mozdulatomat, hogy ne bántsam őt a saját élvezetem miatt. Ő sem volt tétlen és hasonló tempóban mozgatta csípőjét körülöttem. A szenvedélyünk leírhatatlna volt. Tökéletes és harmónikus. Egy dolog zavart csupán és ezt szóvá is tettem.
- Nyisd ki a szemed - könyörögtem hogy láthassam az olvad csokoládét. Szó nélkül engedelmeskedett és csak néztük egymást szerelmes táncunk közben. Annyi mindent mondott most nekem ez a tiszta lélekkel megálldott tükör. Vágyat, örömet, szenvedélyt, csodálatot és ami a legfontosabb szerelmet. Mondnai vágytam valamit hogy tudja mit jelent ez nekem de csak néztem ahogy néha hátra hajtja fejét és lehunnya pilláti hogy egy másodper múlva megint rámnézzen. Ki kellett mondanom
- Annyira - nem találatam szavakat és hát a hangom is lebicsaklott - elmondhatatlanul gyönyörűséges vagy.- Nem szólt de picit tolt rajtam. Már megilyedtem hogy elutasít de csak a hátamra fordított ( azért segítettem neki) úgy hogy közben nem válltunk el egymástól. Ebben a pozíturában viszont teljesen magába fogadott. A fegyelem ami eddig a pillanatig félig meddig része volt a tudatomnak most szertefoszlot. Őrjítő volt ahogyan mozogott rajtam. A látvány eszméletlen. Ahogy odapillantottam az egyesülésünk helyszinére elaléltam. Föl kellett ülnöm hozzá így kócos gesztetenger haja rám omlott. A nyaka izzadságtól nedves volt és ettől csak még jobb ízű. A melleit is ízlelni akartam és tapintani egyszerre teljesen el vette az eszem.
- Megőrjítessz! - nyögtem az ajkaira. Megmarkoltam a csípőjét hogy kicsit ösztönözzem a gyorsabb tempóra de ő nem engedelmeskedett. Mintha direkt akarná nyújtani a percet talán a végtelenségíg. Valamiféle mazohista hajlam vagy valami abnormális ösztön arra késztetett hogy megállítsam a mozgásba. Csak élveztem ahogy körülölel a feszes benső. De ő megrettent a szemei pillanatnyi pánikról tanuskodtak. Rá kellett mosolyognom és megemeltem a csípőjét hogy folytatni tudja a mozást. Visszafeküdtem az ő párnái közzé ami ontotta magából az ő illatát. Az én személyes gyönyörtől fűszerezett máglyám amin élvezettel égek halálra. Egyre hangosabban zihálltunk de a tudatom peremén érzékeltem hogy a szülei ebből mint sem hallanak. Szerncsére. Most semmit nem tudtam volna abba hagyani az bíztos. A testünk viszont már üvöltött a kielégülésért és ezzel gyorsult is szerelmem mozgása. Tudtam már nincs sok hátra neki sem így a melleiről lecsúszott a kezem a megduzzadt csiklóig és ahogy hozzáértem és símitottam abban a pillanatban megéreztem a pulzálást magamon. Lehúztam magamhoz így a hangját ami már nem a visszafogodságról árulkodott a számban érzetem. Abban a pillantban jött az én gyönyöröm is. Éreztem hogy átjárja a gerincemet és megjelnetek a szemem előtt a nem létező fények minden árnyalata. A tűzijáték leírhatatlan és megmagyarázhatatlna szépséggel járt át. Egyszerre éreztem magam puha felhők édes érintésében és a pokol lángjai de kellemes tűzében. Annyira ambivalens és csodás. Hatalmas robbanással végeztem be szerelmeskedésünket. Minden csodás volt szebb mint eddig bármi egész létemben. És az imádott nő itt fekszik rajtam. Percekkel később már egyenletessé vált a légzése és tudtam hogy elaludt. Nem bírtam letenni magamról hiszen még benne voltam és ez így volt tökéletes. Hallgatva a szuszogását játszottam le gondolatban az elmúlt két napot. Rájöttem hogy én vagyon a világ legszerencsésebb lénye!



Bocsánat hogy nem úgy vannak itt a dolgok mint az eredetiben. Pl. óvszer. Tudom hogy nem bírná ki a szexet egy vékony gumi hiszen a kontaktlencse sem bírta de ez egy fic és mint ilyen ebben bármi lehetséges. Bocsánat de azért remélem tetszett. Puszi neketek és legyetek ti is rosszak. A védekezésről viszont ne feletkezzetek meg hiszen nagyon fontos. Vigyázzatok magatokra és óvakodjatok a nem kívánt terhességtől.

2011. május 21., szombat

22.fejezet


Sziasztok :)

Szörnyen restellem magam hogy ilyen sokáig nem jöttem. Megpróbálok most már gyakrabban frissíteni és remélem hogy sikerülni is fog. Mindenesetre nemsokára szabin leszek 10 napig ami azt jeleni hogy egy csómót tudok majd gépelni és a már füzetemben leírtakat megmutatni nektek. ;) A lényeg remélem hogy tetszeni fog bár kicsit kegyetlen lett a vége. Hi-Hi-Hi
Köszönöm hogy vártok annyira jól esik. Puszi és még mindíg legyetek nagyon nagyon rossssssszak puszi



Bella szemszög: Már csak egy lépés Part 2




Egyszerűen ledöntöttem a lábáról. Még szerencse hogy ott volt a háta mögött az ágy, így mind a ketten beestünk a puha takarók fogságába. Mosolyogva csókólt, még sokkal szenvedélyesebben mint eddig pedig az sem volt semmi. Bíztos vagyok benne hogy tetszett neki hogy leteperem. Hirtelen arra gondoltam mit szólna ha elmondanám hogy soha ilyet még nem csináltam Jackel. Ó ezt nem kellett volna. A Jackre való gondolatokat próbálltam figyelmen kívül hagyni. Megálltam egy percre a csókban de ő nem hagyta. Rajta fekve elég könnyű dolgom volt de az hogy megmarkolta a fenekem és hozzám dörgölte méginkább kemény vágyát el is terelte a figyelmem a nem kívánt gondolatokról és átvette a helyét egy elég intenzív érzelem hullám. Annyira vágytam egyessülni vele hogy ez lépett most agyam gyér középpontjába. Az ölem sajgó vágyódását csak az enyhítetné ha végre az ővé lehetnék teljesen. Valahogyan felült az ágyam rácsának támaszkodva, de az ajkaimat nem engedte el. Meglepett ügyessége. Szinte észre sem vettem már csak az hogy én szemben ülök vele és dörgölőzök hozzá. Minden vágyam megtestesítője sem hagyta hogy egy kicsit ésszerübb legyek lévén a szüleim még a nappaliban vannak és apám minden bizonnyal kinyírna ha ezt itt meglátná Edwardot meg valószínű lelőné. Később kitalálna egy sztorit hogy betolakodó, erőszaktevő vagy sorozatgyilkos volt ezért kellett használnia a szolgálait fegyverét. De kétség sem fér hozzá hogy végünk lenne. Ez az adonisz viszont úgy gondolta hogy addig gyötör míg föl nem gyulladok a vágytól. Ha csak simogatna és csókolna azt talán még el bírnám viselni valahogy. Az sem lenne könnyű de nem neki ez nem volt elég. A szexualitás amit sugárzott felém felemésztett. Halk és férfias morgásai és nyögései az örület határára sodortak. Hogy lehet egy pasinak ilyen szexis hangja? Kikészít és így én sem bírtam magammal. A ölében ülve folyamatos remegések jártak át amit először úgy gondoltam hogy hűvös szinte télies teste okozott de nem; az csak még inkább feltüzelt. A remegések garmadát úgy sikerült bezsebelnem hogy lassú pici körörös mozdulatokat eszközölt ki a lábaim között. Vágyodott utánnam és ezt sokkal nehezebben viseltem mint a saját vágyamat. Annyira szerettem volna megadni neki amire vágyik annyira szerettem volna hogy boldog legyen hogy kielégítsem az az elsörő vágyat amit felém sugárzik hogy úgy döntöttem lesz ami lesz én most megadok neki mindent. A kezeim ami eddig a hajában kalandozott lassan lecsúszott kökemény mellkasára. A teste keménysége és tökéletessége megőrjített. Átsikolttam felsőtestén és kicsit elhúzódtam tőle hogy a farmerja övével bírkózzak. Nem volt egyszerű dolgom. A kezem úgy gondolta hogy nem engedelmeskedik nekem ugyanis hiába utasítottam hogy ne merészeljen remegni nem hallgatott rám. Áruló jobbom azért csak megoldotta a feladatot és pár perc elteltével már öv nélküli kigombolt nadrágú lehúzott zipzárú fél isten ült előttem a fehér alsónadrág már kilátszódott. Már nyúltam volna érte mikor megfogta a kezem és kérdőn vágytól izzó szemekkel nézett rám. Másik kezemet arcára símítottam és megcsókoltam. Arra gondoltam hogy figyelem elterelésnek tökéletes egy nyelvcsata. És bár meglepett igazam lett. Nem bírta visszafogni a keze játékát és újból a fenekem volt egyik fő cirógatások kellemes elszenvedője. Így szadab utam volt. A selymes anyagon keresztül kezdtem el simogatni. Első érintésemtől egy picit hangosabb nyögés hagyta el finom ajkait. Nem mondhatnám hogy nem izgatott fel még jobban az hogy mostmár tapínthattam is az amitől a gyönyört vágytam! Sőt! Éreztem hogy a bugyim egyre locskosabbá vágyik és hitelen arra gondoltam hogy mennyi ideig kéne így szenvednem ahhoz hogy az egész testem elolvadjon tőle. Arra kellett jutnom hogy még pár másodperc és folyékony halmazálapútává válok.
A vágy hogy símitsam meztelen valóját győzött és már ki is szabadítottam őt a selyem fogságából. Ekkor úgy tűnik elszakadt nálla az a bizonyos cérna. Éppen hogy csak az újjam hegyével érintettem mikor fordított egyett a testünk helyzetén.
- Ha ezt most nem felyezed be akkor már nem fogok tudni megálljt parancsolni magamnak. - nyögte szinte elcsukló hangon. Tudtam hogy tőlem függ minden. Én fogom ezt a pillanatot vagy gyönyörré teni vagy elátkozni. Én viszont azt akartam hogy megtörténjen. Hogy végre magamban érzessem őt. Azt kívántam hogy egyessüljünk.
- Kívánlak. - súgtam az ajkainak.
- Bíztos vagy benne? - kérdezte szerelemmel teli hangon.
- Szeretkezni akarok veled! Most! - majdnem parancsszóval közöltem vele mit szeretnék. Meg is mosolyogta akaratom. - Kérlek! - tettem hozzá szelídebben.
- A szüleid? - kérdezte.
- Majd ígérem hallk leszek. - mosolyogtam rá.
- Szeretlek annyira hogy el sem hinnéd. - súgta most már az ajkaimnak egy lehellettel és elindúlt a testemen lefelé......

2011. május 1., vasárnap

21.fejezet

Sziasztok ahogy tudom hozom a kövit és bocsi hogy csak ennyi :( Emma a kedvedért :) Puszi és legyetek rosssszak Andi


Bella szemszög: Szakítás (Part 1)


Még vártam pár percet és csak néztem utána remélve hogy vissza fordul még egyszer és megint úgy néz rám mint az előbb. A sötétség lassan körülölelte és elveszítettem őt beleolvadt a láthatatlan feketeségbe. Lassan elindultam be a házba és mivel láttam hogy apám kukucskál így jobbnak láttam bemenni hozzájuk a nappaliba hogy föltehesse az idegenről a kérdéseit. Jobb ezen minél hamarabb túlesni. Még egy utolsó lélegzetvétel és fölemelet fejjel léptem be hozzájuk. Anya mosolygott mint mindig apám viszont szúrós szemekkel méregetett.
- Sziasztok megjöttem. - mintha nem látnának, tiszta hülye vagyok.
- Szia kicsim. - hallottam hogy a hangja nem a szokásos örömüdvözlés hanem valami visszafogott szorongás izé. - Itt járt Billy ma és hozott neked egy levelet Jacobtól. - ez meglepett két napja nem vagy csak alig beszéltünk. Utoljára akkor este láttam mikor még minden más volt. Ma már a telefont sem vette föl és tegnap is csak sms-t írt hogy nem jön át. Valami nem stimmel de lehet hogy a levélben majd leírja hogy mi a baja. Nagyon szerettem volna személyesen beszélni vele. Muszáj a szemébe megvallanom hogy mit követtem el ellene és csak remélni tudom hogy majd megért és elfogadja.
- Köszi apa és hol van?
- Fölvittem a szobádba. - kinézett az ablakon holott nem láthatott semmit hiszen a kedvenc fotelja fogságába ült ismét. Mégis úgy éreztem mintha mondani akarna valamit azzal hogy kifelé bámul. - És ki volt az a fiú kint veled? - Tudtam hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Számítottam rá de nem hagyta hogy válaszoljak. Jackről és rólam készült nyári fotó felé bökött amit anyám ott tárolt a telefont mellett a kis komódon. - És miért ír neked? - tudtam hogy most meg Jacobra gondol mintha csak kimondta volna a nevüket azzal hogy feléjük bökött. Igen ez kicsit fura volt nekem is. Miért nem hív föl vagy jön át egyszerűen? Nem értettem de most már minél előbb a végére akartam járni, de apám csak zaklatott tovább. - Mi van most Bella? Szakítottál Jackkel? - hú ez kemény téma és nem most akartam ebbe az egész love storyba beavatni őket. Holnap reggel anyám úgysem enged el úgy suliba hogy ne mondanám el neki az egészet. És addig legalább át tudom gondolni hogy mit is mondjak. Nem fognak repesni az örömtől. Apám legjobb barátja Billy Black és már ők ketten rég tervezgették az lagzit. Anyám is imádta Jacket bár ő úgy gondolta hogy előbb még járjuk ki a főiskola és csak utána ha még akkor is együtt vagyunk akkor legyen meg a forski nagy esemény. Ritkaság számba ment ugyanis ebben a városban hogy egy indián fiú és egy fehér lány ilyen hosszú ideig együtt járjon olyan meg hogy össze is házasodjanak tíz évente egy. De ez nekem soha nem számított ő a legjobb ember akit ismerek és ezen az sem változtat hogy belestem Edwardba. Róla még nem tudtam annyi mindent mit Jackről de az eddigiek alapján nem gondolom hogy kevésbé lenne nemes lelkű. Na jó kicsit elkalandoztam azért most mégsem akartam velük erről dumálni és kíváncsi voltam a levélre is így le akartam rázni őket.
- Figyeljetek holnap reggel mindent elmondok, de most fáradt vagyok fölmegyek letusolok és lefekszek jó? - próbáltam nagyon elcsigázottnak látszani és úgy tűnt hogy ez be is jött.
- Menjél csak drágám. - mondta anya és elég csúnyán nézett apámra ahhoz hogy ő se akarjon most azonnal számon kérni.
- Jó éjt nektek. - köszöntem el és már indultam is fölfelé mielőtt jóapám meggondolja magát és tovább faggat. Beléptem a szobámba és szinte üvöltötte felém a kis fehér boríték hogy "olvass el olvass el". Nagyot sóhajtva ültem le az ágyam szélére és föltéptem a levelet rejtő kis négyszögletű papírt.

** "Bella!
Többé nem lehetünk együtt. Az én hibám nem a tied. Nem vagyok jó!! Régen az voltam jó srác,de már nem vagyok. Ez az egész nem is számít érted? Köztünk vége!! Megígértem hogy nem bántalak és éppen ezzel tartom a szavam. Ne keress különben bajod eshet!
Ég veled Jacob"

Csak néztem a macskakaparást és próbáltam fölfogni a szavakat. Két szó lüketett az agyamban. Köztünk vége! Megfordítottam a papírt mintha arra számítottam volna hogy a másik oldalon még találok pár sort ami megmagyarázza ezt az egészet, de csak az üres fehérség tátongott előttem. Éreztem ahogy kicsordul az első könnycsepp a szememből amit utána szinte áradat követett. Nem értettem hogy miért reagálok így hiszen tíz perce még én akartam szakítani vele a szívem mégis megfacsarodott. Mintha egy csapatnyi focista annak is a legerősebb tagjai jól gyomorszájon rúgtak volna. Mintha minden egyes szó egy egy rúgás lenne. Csak ültem ott és nem értettem. Ő nem tudhatott Edwardról. Lehet hogy neki is van valaki más? Megelégelte hogy én nem adom meg neki amire vágyik egy fiú az ő korában vagy csak kiszeretett belőlem? Nem értem! Mérges akartam lenni rá, de nem ment. Kígyót, békát akartam rákiabálni amiért így egy levélben dob ki, de azt sem tudtam. Egyszerűen éreztem hogy megérdemlem ezt a bánásmódot hiszen én meg megcsaltam őt. Sőt ennél sokkal csúnyább dolgokat is el kellett volna hogy viseljek. Mégsem voltam képes most gondolkodni. Csak ültem az ágyam szélén és teltek a másodpercek egyszer csak egy halk kopogtatás az ablakon térített észhez. Ez ő lesz és tudunk beszélni gondoltam elsőre, de csak a fejemet fordítottam a hang irányába. Láttam hogy Edward szenvedő arca néz rám így beindítottam azt a minimális ösztönfélét ami segített abban hogy elbotorkáljak az ablakig. Nem estem föl semmiben. Kész csoda. Kinyitottam neki az ablakot és ő egy másodpercel később már ott állt előttem. Nem szólt semmit csak nézte egy percig a könnyáztatta szemeimet és a következő pillanatban már azt éreztem hogy átölel. Ott tartott némán a karjaiban miközben a hátamat simogatta. Annyira jóleső volt a vigasz amit nyújtott hogy majdnem azon kezdtem el bőgni hogy milyen rendes velem. Már mindegy volt hiszen kezdtem megnyugodni.
- Mi a baj drága? - kérdezte angyalhangján.
- Köszönöm hogy itt vagy. Sokat jelent nekem most. - nem tudtam hogy hogyan mondjam el neki hogy Jack kirúgott. Így nem mondtam semmit csak oda adtam neki hogy olvassa el. Végigfutotta a szemivel és már be is fejezte pár másodperc alatt az olvasást de nem nézett rám. Már pár perce ott állt és nem csinált semmit kérdő volt számomra hogy lélegzik e egyáltalán.
- Edward! - szóltam rá már kezdtem aggódni. Nagyot sóhajtott és rám nézett.
- Bella! - a szeme maga volt a kín. Még soha nem láttam embert így kínlódni. Nem értem hogy mi a baja hiszen ha akar tőle valamit akkor ennek örülnie kéne. Vagy mégsem akar olyan komoly kapcsolatot mit hittem csak le akar fektetni? Nem értem mi van most.
- Nem értelek. Azt hittem hogy neked ez jó. Kilőve a konkurencia vagy valami hasonló nem?
- Ezt most komolyan mondod? - egy lépést hátrált tőlem most egy csipetnyi harag is férkőzött a szenvedése közzé. Nem értem.
- Igen azt hittem hogy te azt szeretnéd hogy Jack és én szakítsunk. Vagy tévedtem és tényleg csak egy gyors menetre kellettem és most hogy Jacob kirúgott mi van.... Nem értelek komolyan. - egy átkozott könnycsepp kikúszott a szememből és végigfolyt az arcomon.
- Én nem értelek téged. - zavarodottan rázta a fejét. - már hogy kellenél csak arra hiszen mondtam hogy mit érzek irántad. Az zavar hogy te nem ezt érzed hiszen akkor nem zokognál azon hogy Jacob aki csöppet sem lopta be ezzel a szívembe magát - emelte föl a levelet és össze is gyűrte - szakított veled. Ha nem őt választod akkor biztos hogy nem sírsz miatta, de most meg miattam sírsz. Nem értem az embereket. - elhallgatott. Olyan hirtelen mintha elszólta volna magát, de nem értettem hogy miért. Már szinte zsongott a fejem a mai naptól de muszáj volt vele közölnöm amit érzek.
- Figyelj én tényleg téged szeretlek. Egyszerűen csak fáj hogy Jack egy levélben mondta ki azt amit szerintem a szemembe kellett volna. Én soha nem sértettem volna meg ezzel bár ez volt a szándékom vele holnap. Ő elhagyott és én is ezt terveztem. Viszont két évet voltam vele és a legjobb barátom volt. Nem tudom csak úgy uk muk fuk elfelejteni. És az az igazság hogy nem is akarom hiszen akármi is van most attól még szeretem. Persze nem úgy ahogy egy pár szereti egymást de nem fogom neked azt hazudni hogy nem érzek semmit iránta mert ez nem igaz. - ő csak nézte a kis előadásomat amit összerittyentettem neki és se szó se beszéd megcsókolt. Ott álltunk az ablakom előtt és olyan hévvel csókolt miközben a hajába túrva még közelebb húzott magához hogy azt hiszem eltűnt a lábam vagy lehet hogy megint átalakultak a csontok gumivá? Mindenesetre megtörte a bánat falát sőt le is rombolta. Elkezdtem húzni az ágy felé miközben az inge felső gombját kezdtem bontogatni.....

** Részlet a New Moon c. filmből **

Díjak! :)


Köszönöm drága Krisz


Köszönöm Drága Krisz



Köszönöm Drága Krisz



Köszönöm Drága Krisz



Köszönöm Drága Krisz



Köszönöm Drága Krisz


Na és akkor a Tudnivalók:

1; Köszönd meg annak akitől kaptad:
Bár nemhiszem hogy megérdemeltem azért nagyon szépen köszönöm ezeket a díjakat egyik kedvenc írónőmnek Krisznek. Aki idetéved és még nem látta az ő blogját nézzen be. Csodás törit ír és eddig még egy hasonlót sem olvastam ugyhogy tényleg megéri.:D

2; Tedd ki a blogodra:
Hát ezzel megvolnánk :)

3; Írj magadról 7 dolgot:
Fú hát mit is írjak!
Azt tervezgetem hogy nyúgdíjas koromban melegházat csinálok ami tele lesz Bonsayokkal. Imádom a pici fákat.:)
23 éve vagyok szerelmes a páromba és 13 éve vagyunk együtt aszem ő az igazi :$ na jó nem hiszem hanem tudom valahogy érzem :)
Nem nézek tévét, vagyis nagyon ritkán, nem igazán köt le jobban szeretek olvasni.
Ha szeretek egy könyvet akkor képes vagyok 167X elolvasni ilyen volt pl. a Twilight. :) ezt már nem számolom de ma is olvastam belőle pár mondatot. :D
Imádom a szép színeket ilyen pl. nekem a rózsaszín. Annak minden fajtája és álltalában ilyen dolgokkal veszem körbe magam.
Fanatikus toll gyűjtő vagyok aminek 70% szintén rózsaszín.:)
Gyerekkoromban arról álmodtam hogy írónő leszek és hát úgy tűnik hogy ez nem is olyan egyszerű álom, mára már csak egy remény hogy egyszer ott lesz a polcon egy olyan könyv amit én írtam. :)
Elég nehezen barátkozok mármint nem olyan megismerjük és jóban vagyunk barátságra gondoltam hanem olyan igazi félére. Olyan ember akinek megnyílsz és igazi barátodnak mondhatot hát elég kevés van nekem, eddigi életem során 5 ilyen volt. Akiket viszont imádok és úgy érzem hogy része az életemnek a puszta létük.
Több mint 15 évíg rettegtem Frady Kruggertől. Minden éjjel azt halucináltam hogy ma fog eljönni értem állmonban és kinyír. :D Mára már tudom ha a közelebe merészkedík én kerekedek felül és legyőzőm őt. :D XD

4; Add tovább 7 emernek:
Hát sajna ezt most nem tudom megtenni mert akiket olvasok azoknak már megvannak ezek a díjak szóval igérem hogy keresgélni fogok újjakat és akkor majd tovább adom. :)

5; Hadj üzit náluk hogy tudjják megkapták a díjat:
Ok ez is meglesz ahogy ráérek keresgélni:)

MÉGEGYSZER SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI KRISZNEK A DÍJAKAT. IGAZÁN MEGTISZTELŐ :D